Made in America

Korea, Vietnam, Irak – ha az amerikaiak részvételével vívott háborúk kerülnek szóba, könnyen felidéződhet egy-egy emblematikus kép, egy fotó, amely szinte beleégett az ember agyába. A Robert Capa-i bonmot – miszerint ha a képeid nem elég jók, akkor nem voltál elég közel – azóta se veszítette érvényét.

Tíz képet válogattam most össze, olyanokat, melyek az Egyesült Államok részvételével vívott háborúkban készültek, az első világháborútól kezdve egészen Irakig.

Az első világháborúban – ahogy arról korábban már szó volt – valamivel több, mint 53 ezer amerikai veszítette életét. Ezen a képen amerikai katonák temetik el bajtársaikat a franciaországi Bois de Consenvoye-ban, 1918 novemberében.

Ha már az előbb Capa szóba került, a második világháború meghatározó képe számomra kétségkívül a normandiai partraszálláskor készített, ma már klasszikusnak számító fotó. A D-Day-en egyébként a szövetséges hatalmak 156 ezer katonája ért partot Normandiában, ebből 73 ezer volt amerikai. A szövetségesek veszteségei ezen a napon tízezer főre rúgtak: ebben benne vannak a halottak éppúgy (számuk úgy nagyjából 2.500-ra, más források szerint úgy 4.400-ra tehető), mint a sérültek, vagy az eltűntek. Amerikai részről 1.465 katona esett el a partraszállás alatt.

Az elfelejtett háború – gyakran csak így emlegetik az 1950 és 1953 közötti koreai háborút. Az ilyen és ehhez hasonló képek arra jók, hogy ne süllyedjenek feledésbe a háború borzalmai. A fotón egy fiatal koreai lány cipeli hátán a testvérét egy elakadt M26-os mellett.

A koreai háborúból még egy képet választottam, talán épp azért ezt, mert kevés olyan fotó készült, amely valóban bensőséges, intim pillanatot örökít meg. Ezen a képen az egyik katona vigasztalja gyászoló bajtársát 1950 augusztusában.

Ha Vietnam, akkor szintén egy gyerek képe villan elő: a fotó egy napalmtámadás elől menekülő gyereksereget ábrázol, köztük a meztelen Kim Phuc-ot, aki a hátán szenvedett égési sérüléseket. Az AP-nek dolgozó vietnami fotós, Nick Ut volt egyébként az, aki autójával kórházba szállította a súlyosan sérült kislányt, és elérte, hogy az orvosok – a rengeteg katonai sérült mellett – a gyerekkel is foglalkozzanak. Kim Phuc ma már Torontóban él, pár éve pedig Washingtonban találkozott John Plummer vietnami veteránnal, aki részt vett az 1972-es légicsapás koordinálásában. Állítólag megbocsátott neki.

Az Öbölháborúról szintén két kép ugrik be: az egyik az égő kuvaiti olajmezők előtt lépkedő tevéket, a másik pedig az amerikai támadásban kiégett iraki harci járműveket ábrázolja, ez utóbbit valahol az Eufrátesz völgyében.

A jelenleg is zajló afganisztáni háborúról két, talán nem annyira ismert fotót választottam. Az egyiken az afganisztáni-pakisztáni határ közelében a tálibok támadására számító amerikai katonák várakoznak (a kép a hozzá kapcsolódó cikkel együtt 2009-ben Pulitzer-díjat nyert), a másik a tálibok golyózáporát visszaverő katonákat örökíti meg, köztük Zachary Boydot, akinek a hirtelen jött támadásban arra sem volt ideje, hogy nadrágot rántson.

Az iraki háború képeivel is albumok százait lehetne megtölteni. Mégis egy olyan fotót választottam, amely nem harcok közben készült, nincs rajta golyózápor vagy bármiféle harci cselekmény, sőt, még egy árva katona sem fedezhető fel rajta. Mégis mindenki ismeri, sok magyarázat nem is kell hozzá, úgyhogy katt ide.