Made in America

Az Obama-adminisztráció várhatóan jogi úton próbálja megakadályozni, hogy életbe léphessen Arizona új bevándorlási törvénye. Mindez azért érdekes, mert a szövetségi kormányzat csak nagyon ritkán avatkozik bele ily módon egy-egy állam belügyeibe. Bár a döntést hivatalosan nem jelentették még be (az igazságügyi minisztérium szóvivője szerint egyelőre még vizsgálják a lehetőségeket), ám amerikai lapok névtelen kormányzati forrásokra hivatkozva lényegében tényként állítják, hogy per lesz a dologból.

De miről is szól az új arizonai törvény, amely az eredeti tervek szerint július 29-én lépne hatályba?

A jogszabály (lánykori nevén SB1070) a szövetségi törvényhez hasonlóan megköveteli, hogy a külföldiek (azaz a nem amerikai állampolgárságú személyek) regisztrálják magukat, és ezt a személyazonosításra alkalmas dokumentumot maguknál tartsák. (Szövetségi szinten ez a rendelkezés már a negyvenes évek óta érvényben van; a külföldiek ezzel tudják bizonyítani, hogy legálisan tartózkodnak az országban, azaz van zöldkártyájuk, vízumuk stb.)

Ezzel az arizonai törvény kimondja, hogy a bevándorlással kapcsolatos szövetségi törvény megsértése az államon belül is bűncselekménynek tekintendő, így a helyi rendőri erők is intézkedhetnek. A jogszabály egyébként megköveteli a rendőrtől, hogy gyanú esetén a lehető leghamarabb vegye fel a kapcsolatot a szövetségi szervekkel, és ellenőriztesse le az illető státuszát.

A törvény értelmében a rendőr csak akkor kérdezhet rá valakinek az úgymond bevándorlási státuszára, ha például egy közlekedési ellenőrzés alkalmával megállította az illetőt, vagy ha valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vették, letartóztatták a szóban forgó személyt. A rendőrnek ráadásul alapos gyanúja kell, hogy legyen arra vonatkozóan, hogy egy illegális bevándorlóval áll szemben.

Az SB1070 megalkotói szerint a „megalapozott gyanú” fogalmát a bírósági gyakorlat elég jól körülhatárolja. Így például Arizonában illegális bevándorlók nem szerezhetnek jogosítványt, ergo, ha valaki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, akkor nagy eséllyel a státusza rendezett, azaz legális. Ellenben ha valakit a közúti ellenőrzésen jogosítvány nélkül csípnek el vagy hamis személyi okmányokkal rendelkezik, már elegendő alapot szolgáltathat a gyanúra.

Az új jogszabály értelmében bűncselekményt követ el az is, aki illegális bevándorlót – beleértve a családtagokat is – szállít vagy rejteget, feltéve, ha az illető tisztában van azzal, vagy egészen egyszerűen figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a bevándorló státusza nem rendezett. Némi kivételre csak azokban az esetekben kerülhet sor, amikor gyermekvédelmi szakemberek vagy egészségügyisek részesítenek sürgős orvosi ellátásban valakit.

A jogszabály ugyanakkor kimondja azt is, hogy a rendőr – a gyanú megállapításakor – nem hagyatkozhat a bőrszínre, fajra vagy nemzeti hovatartozásra. Ennek a rendelkezésnek azért van különösen nagy jelentősége, mivel a szövetségi kormányzat becslései szerint az illegális bevándorlók 80 százaléka Latin-Amerikából érkezik az Egyesült Államokba, éppen ezért a törvény ellenzői közül sokan attól tartanak, hogy a rendőrök csak és kizárólag a hispánókra fognak rászállni. Az arizonai kormányzó utóbb aláírt egy módosítást (HB2162), amely világossá kívánja tenni, hogy a faji alapú profilozás illegális, és azt Arizonában nem tolerálják. Elméletileg tehát nem történhet meg, hogy valakit csak a bőrszíne vagy a származása miatt kiemelnek a tömegből. Ezt mondják legalábbis a törvény megfogalmazói.

Számok, számok, számok…

A szövetségi kormány becslései szerint Arizonában nőtt a legnagyobb mértékben az illegális bevándorlók száma: míg 2000-ben nagyjából 330 ezren voltak az államban, addig számuk 2008-ra elérte az 560 ezret.

Az állam a közelmúltban több törvényt hozott annak érdekében, hogy elvegye az illegális bevándorlók kedvét a letelepedéstől: ennek következtében 2008 és 2009 között arányuk 18 százalékkal csökkent (míg szövetségi szinten csak 7 százalékkal).

Az arizonai Maricopa megyében a bűncselekmények 22 százalékát illegális bevándorlók követik el – a megyében egyébként a felnőtt lakosság 10 százalékát olyan személyek teszik ki, akik illegálisan érkeztek az országba.

Körülbelül 17 százaléka azoknak, akiket Tucson körzetében fognak el a járőrök, már követett el valamilyen bűncselekményt az Egyesült Államokban.

Becslések szerint 2007-ben az arizonai munkavállalók 12 százalékát adták az illegális bevándorlók. Ugyanezen évben (ugyancsak becslések szerint) az államban az illegális bevándorlók és az Egyesült Államokban született gyerekeik egyötöde élt szegénységben, egyharmaduknak pedig nem volt egészségbiztosításuk.

Az új törvény rendkívül népszerű az arizonaiak körében. Egy áprilisi felmérés (Rasmussen) szerint a megkérdezettek 70 százaléka támogatja az új jogszabályt, és csak 23 százalékuk ellenzi azt. Egy májusi közvélemény-kutatás (NBC/Wall Street Journal) azt mutatta, hogy az amerikai 64 százaléka támogatásáról biztosította az arizonai törvényt. A hispánó válaszadók 70 százaléka ugyanakkor ellenezte azt.

Pro és kontra

Abban az új jogszabály ellenzői és támogatói is egyetértenek, hogy állami szinten ez a legkeményebb ilyen törvény. A kontra-tábor szerint a törvény diszkriminatív, és elősegíti majd a faji alapú profilozás nagyfokú elterjedését (a támogatók erre azzal vágnak vissza, hogy ezt a törvény kimondottan tiltja).

A törvény hívei a mexikói-amerikai határon elharapódzó erőszak miatt találták szükségesnek az SB1070 elfogadását, érvként ráadásul azt szokták felhozni, hogy a szövetségi kormány nem tudott hatékonyan fellépni az illegális bevándorlás és a kábítószer-csempészet ellen. Az ellenzők szerint a törvény miatt a bevándorlók nem mernek majd a rendőrséghez fordulni, ami megint csak a közbiztonságot veszélyeztetheti.

A törvény ellen több demonstrációt is tartottak (Los Angelesben például állítólag 50 ezren gyűltek össze), több szervezet, civil csoport pedig lemondta azokat a rendezvényeiket, melyeket eredetileg Arizonában tartottak volna.

Forrás: Center for Immigration Studies, Migration Information Source