Made in America

A legkisebb Kennedy-fiú, a szenátorként összesen 47 évig tevékenykedő Edward "Ted" Kennedy, életében több halálos fenyegetést kapott – derül ki a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) most nyilvánosságra hozott aktáiból, melyeket hétfőn az amerikai lapok nagy terjedelemben ismertettek.

A történelmi előzmények tekintetében tulajdonképpen az lett volna a meglepő, ha nem akartak volna az életére törni. Mindkét bátyjával golyó végzett: John F. Kennedy elnököt 1963-ban, az elnökjelöltségért kampányoló Robert F. Kennedy szenátort pedig 1968-ban Los Angelesben lőtték agyon (a legidősebb báty, Joseph a második világháborúban vesztette életét).

A most nyilvánosságra került iratok szerint Robert Kennedy merénylője, Sirhan Sirhan, állítólag egymillió dollárt és egy autót ajánlott fel a börtönben valakinek, ha az végez Edward Kennedyvel, ám egy 1977-es feljegyzés szerint az illető visszautasította az ajánlatot.

Ted Kennedy potenciális merénylőinek mindenesetre a jelek szerint se szeri, se száma nem volt. Kapott fenyegetést a Ku Klux Klantól éppúgy, mint a Nemzetiszocialista Fehérek Pártjától. Egy 1968. októberi keltezésű névtelen levél pedig azzal fenyegetőzött, hogy huszonnégy órán belül meg fogják gyilkolni a „hármas számú Kennedyt”.

Akadt azonban olyan levél is, melyben Ronald Reagan akkori elnök és Edward Kennedy meggyilkolását helyezte kilátásba egy illető, akiről később kiderült, hogy pszichiátriai kezelés alatt áll. Egy nő pedig telefonon jelezte, hogy merényletre készül, igaz, az adott pillanatban még nem tudta eldönteni, hogy inkább lelője vagy megmérgezze a szenátort. Nála Edward Kennedy külpolitikai nyilatkozatai verték ki a biztosítékot, ráadásul erkölcstelennek tartotta a politikust, és úgy vélte, ha ő nem öli meg, akkor másnak kell.

Mint kiderült, az FBI nem szívjóságból tette közzé most ezeket az iratokat (mintegy 2200 oldalt), hanem az információ szabadságáról szóló törvényre hivatkozva amerikai sajtószervezetek lobbizták ki azt. A dokumentumok 1961-től 1985-ig követik nyomon az eseményeket.

A Szövetségi Nyomozóiroda egyebek között nagy figyelmet szentelt a massachusettsi szenátor latin-amerikai útjainak, már csak azért is, mert tartottak a kommunista, forradalmi erők esetleges befolyásától. Ezen feljegyzésekhez egyébként felhasználták azt a személyes naplót is, melyet Edward Kennedy egyszer véletlenül a repülőn felejtett.

A papírok ugyanakkor a Chappaquiddick-szigeten történt autóbalesettel kapcsolatban nem tartalmaznak sok új információt. 1969-ben a szenátor vezette autó egy tóba zuhant, az utasa pedig, egy fiatal nő, amúgy Robert Kennedy egykori titkárnője, a vízbe fulladt. Edward Kennedy a partra úszott, a nőt azonban sorsára hagyta.

Az FBI szerint a szervezet azért nem kutakodott az eset kapcsán, mivel Kennedy nem sértett szövetségi törvényt. A szövetségi iroda most fontosnak tartotta közölni, hogy a korabeli híresztelések dacára az FBI nem kapott felkérést arra, hogy részt vegyen a nyomozásban. Mindenesetre a papírokból most kiderül, hogy a balesetet követően a helyi rendőrfőnök bizalmasan arról értesítette az FBI-t, hogy az autót Kennedy szenátor vezette, aki sértetlenül megúszta a balesetet, ám a sofőr kilétét nem fedték fel senki előtt sem.

Kennedy később az emlékirataiban azt írta, hogy ami ott történt, az megbocsáthatatlan. Beismerte, hogy akkor „szörnyű döntést” hozott, melynek terhével élete végéig együtt kellett élnie. Az eset után Edward Kennedy örökre búcsút mondhatott az elnökjelöltségről szőtt álmainak, szenátorként azonban közel fél évszázadig aktív maradt.

Edward Kennedy tavaly hunyt el agydaganatban. Hetvenhét éves volt. A most nyilvánosságra hozott iratokat újságírók, történészek valószínűleg még sokáig kutatják, elemzik majd. A dokumentumok egyébként az FBI honlapján bárki számára hozzáférhetőek.