Made in America

Volt ENSZ-nagykövet, a CIA igazgatója, Ronald Reagan alatt alelnök, majd elnök, a negyvenegyedik. Ő az apja a másik George Bushnak, aki a negyvenharmadik volt a sorban, igaz, a névazonosság okán és a félreértések elkerülése végett ő még egy H.W. is be szokott illeszteni a nevébe (Herbert és Walker a dédapa és a nagyapa után).

George H. W. Bush ma nyolcvanhat éves. A tavalyit, a nyolcvanötödiket még ejtőernyős ugrással ünnepelte, akárcsak a nyolcvanadikat és a hetvenötödiket. Hasonló akció előkészületeiről idén eddig még nem lehetett hallani (talán majd a kilencvenediken.)

George Bush volt az első amerikai elnök, aki Magyarországra látogatott, 1989. július 11-én. Alig negyven órát töltött az országban, látogatása azonban óriási publicitást kapott. Nem csoda. A Minisztertanács elnökét akkor Németh Miklósnak hívták, az MSZMP elnöke Nyers Rezső, a főtitkár pedig Grósz Károly volt. A külügyminisztériumot Horn Gyula irányította, államtitkárként Kovács László dolgozott mellette. Az amerikai elnökkel folytatott hivatalos tárgyalásokon az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadójaként részt vett Thürmer Gyula is.

A közvélemény azonban valószínűleg nem erre emlékezik a leginkább, hanem arra a jelenetre, amikor Bush a Kossuth téren, a szakadó esőben látványosan összetépte előre megírt beszédét. „Fogom azt a beszédet, és össze fogom tépni. Épp eleget ácsorogtak itt” – idézte tudósításában a Los Angeles Times az elnököt. Az akkori beszámolók kiemelik azt is, hogy rövid beszédét követően Bush az esőkabátját egy, az első sorban álldogáló idősebb nőre adta, aki már akkorra teljesen bőrig ázott.

Bush a kommunista vezetők mellett találkozott az ellenzék akkori meghatározó alakjaival is, így mások mellett Orbán Viktorral (Fidesz), Kónya Imrével (MDF) és Magyar Bálinttal (SZDSZ) is. Pénzt is hozott (ha képletesen is), de kevesebbet, mint amire akkor sokan Magyarországon számítottak. Új Marshall-segélyről tehát szó sem volt. Harmincmillió dollárt ígért be: ebből 25 milliót egy vállalkozási alap létrehozására, 5 milliót pedig környezetvédelemre szánt. A hivatalos program mellett egyébként arra is szakított időt, hogy a Vasas Pasaréti úti sporttelepén kocogjon egyet.

Bush 1989-es budapesti látogatása nem csak azért keltett feltűnést, mert ő volt az első az amerikai elnökök sorában, aki hazánkba látogatott, hanem azért is, mert a térségben ekkor csak két országot keresett fel: Lengyelországot és Magyarországot. Ahogy Romsics Ignác írta a Volt egyszer egy rendszerváltás című könyvében, az elnök „az átalakulás két élenjáró országát” látogatta meg, s a röpke budapesti vizit üzenete egyértelmű volt: „Európa megosztottságának rövidesen vége, a demokratikus átalakulás lehetősége adott, és az Egyesült Államok mindkét folyamatot támogatja”.

A többi már történelem.