Made in America

A Szenátus egy darabig biztosan nem szavaz a légkört károsító emisszió megzabolázásáról. A demokraták csütörtökön jelentették be, hogy egyelőre lemondtak a készülő energiacsomag azon részéről, amely határt szabott volna az üvegházhatású gázok kibocsátásának. A döntés elég kellemetlenül érintheti Barack Obama elnököt, akinek jogalkotási szempontból az egészségbiztosítás átalakítása és a pénzügyi szektor megregulázása után ez lehetett volna a harmadik nagy reformintézkedése.

Harry Reid, a demokraták szenátusi vezetője mindezt azzal indokolta, hogy nem tudtak volna annyi támogató szavazatot (egészen pontosan hatvanat) összegyűjteni, amellyel keresztülnyomhatták volna a törvényt. Átfogó csomag helyett így várhatóan egy olyan energiatörvény kerül majd a jövő héten a Szenátus elé, amely a Mexikói-öböl olajkatasztrófájának következményeire (így az olajvállalatok nagyobb felelősségére), valamint az energiahatékonyság fokozására összpontosítana.

Elemzők a republikánus és – tegyük hozzá – demokrata szenátorok húzódozásáért sok más mellett a novemberi időközi választásokat teszik felelőssé: több politikus ugyanis nem szívesen rontaná az esélyeit egy efféle vitatott törvényjavaslat megszavazásával.

Larry Schweiger, az amerikai vadvédelmi szövetség, a National Wildlife Federation elnöke a The Guardian szerint ugyanakkor azt mondta: az ország magas árat fog fizetni azért, ha a Szenátus nem tudja megzabolázni a CO2-kibocsátást. „Túl sok szenátor hallgat az amerikai közvélemény helyett a szennyezőkre. Túl sok szenátor semmit sem tanult az Öböl katasztrófájából, és magas árat fizetünk azért, hogy az olajlobbisták diktálják az energiatörvényeinket” – kesergett a szakember.

Tény, hogy az Egyesült Államok jelenleg a világ második legnagyobb széndioxid-kibocsátójának számít. Az ENSZ 2008-as adatai szerint (az összesítéshez az előző évi emissziót vették alapul) az amerikaiak 5,83 milliárd metrikus tonna CO2 kibocsátásáért voltak felelősek (ez az akkori globális emisszió közel ötödét tette ki), a kínaiak pedig ugyanebben az időszakban 6,53 milliárd metrikus tonna káros anyagot eregettek ki a légkörbe. Ez a sorrend egyébként csak 2006-ban cserélődött fel, addig az USA volt a légkör legnagyobb szennyezője.

Hogy hogyan alakul az Egyesült Államokban a sokat vitatott törvényjavaslat jövője, még nem tudni. A Képviselőház ugye tavaly júniusban már megszavazta a tiszta energiáról és biztonságról szóló törvényt, amely a többi között elkötelezi magát az emissziókereskedelmi rendszer bevezetése mellett, és 2050-ig 80 százalékkal csökkentené a káros anyagok kibocsátását. Igaz, nem sokon múlott annak sem a sorsa, hiszen míg 219 képviselő mellette, addig 212-en ellene voksoltak.

A republikánusok egyébként már akkor élesen kikeltek a tervezet ellen, mivel szerintük az egyfajta nemzeti energiaadót jelentene, melynek költségeit aztán a szolgáltatók az ügyfelekre hárítanák, illetve a magasabb számlák miatt a cégek külföldre telepítenék át a gyártóegységeiket, ezzel pedig munkahelyek szűnnének meg az USA-ban.

A konzervatívok ellenszenve mit sem csökkent az azóta eltelt időben.

A Fehér Ház energiapolitikai tanácsadója, Carol Browner az AP szerint most azt mondja: Obama elnök továbbra is támogatásáról biztosítana egy olyan átfogó törvénycsomagot, amely az emisszió-kereskedelmi rendszert is magában foglalná, ugyanakkor támogatja Harry Reid azon döntését is, hogy egy karcsúbb törvénnyel lépjenek tovább.

A demokraták mindenesetre nem tartják kizártnak, hogy az augusztusi törvényhozási szünetet vagy a novemberi időközi választásokat követően újabb nagyszabású tervezettel álljanak elő, ám a szkeptikusabbak szerint lényegében semmi garancia nincs arra, hogy az ellenzők addigra változtatnának mostani elutasító álláspontjukon.