Made in America

Kedden újabb előválasztás, négy államban lehet újra szavazgatni (igaz, ebből három runoff), ezek közül mégis egyetlen olyan állam van, amely napról napra helyet követel magának a címlapokon. Bingó, ez Dél-Karolina, lássuk hát, miből élünk.

Dél-Karolinában két runoff is lesz: az 1-es körzetben két republikánus jelölt gyürkőzik megint egymásnak, hogy eldőljön ki lesz a kihívója a demokrata Ben Frasiernek (csak emlékeztetőül: mivel az előválasztáson egyik republikánus jelölt sem nyerte el az 50 százalékot, ezért a mostani fordulón a két legtöbb szavazatot elnyert aspiráns mérkőzik meg egymással a képviselőjelöltségért), ez azonban szinte eltörpül a kormányzójelöltségért folytatott harc mellett.

A középpontban persze ismét Nikki Haley, a csini indiai-amerikai republikánus, aki a június 8-i előválasztáson 48 százalékot gyűjtött be, ezért most közte és Gresham Barrett (21%) között dől el, hogy ki indulhat a republikánusok színeiben a kormányzóságért. (A demokrata jelölt Vincent Sheheen lesz, aki június elején meggyőző fölénnyel nyerte a demokrata primary-t.) Haley ellen már a június 8-i előválasztást megelőzően megindult a rágalomhadjárat (egyebek között azt terjesztették róla, hogy két férfival is félrelépett az amúgy kétgyermekes, férjezett asszony), ám ez a jelek szerint – és az eddigi előválasztási eredmények ismeretében – nem nagyon rengette meg a választók bizalmát a politikusban.

A Washington Post ugyanakkor most arról ír, hogy az utóbbi időben Haley keresztény hitét kérdőjelezték meg többen. Haley, aki 38 évvel ezelőtt Nimrata Nikki Randhawa néven látta meg a napvilágot a dél-karolinai Bambergben, szikh-ként nevelkedett, ám 24 évesen áttért a metodista hitre, azt ugyanakkor nem tagadja, hogy időről időre még mindig részt vesz szikh ünnepségeken, rendezvényeken. Egy helyi republikánus és két lelkipásztor mindenesetre úgy vélekedik, hogy Haley eltitkolja valódi vallási meggyőződését – ezen vélekedésnek pedig aztán több emailben és beszédben is hangot adtak. Ezek szerint Haley nem nagyon tudja eldönteni, hogy miben is higgyen, és ha mindkettőben hisz, akkor kutyakötelessége lenne tudatni azt a választókkal, satöbbi, satöbbi.

Ennél sokkal durvább volt a dél-karolinai szenátus republikánus tagja, Jake Knotts, aki még június elején „rongyfejűnek” (raghead) nevezte Haley-t, ami a közel-keleti vagy muszlim vagy hindu emberekre használt rendkívül sértő kifejezés. „Már van egy rongyfejűnk a Fehér Házban” – nyilatkozta akkor Knotts Obamára utalva – „nincs szükségünk még egy rongyfejűre a kormányzói házban”. A felháborodás óriási volt, Knotts-nak nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie, a helyi republikánusok élesen elítélték a kijelentését, és lemondásra kérték a politikust, amit az aztán nem tett meg.

A mostani piszkálódások talán még nem ennyire mocskosak, mindenesetre vannak (nem kevesen), akik úgy vélik, hogy a háttérből a másik republikánus jelölt-jelölt, Gresham Barrett tartja kézben szálakat, amit a politikus persze szóvivője nyomán azonnal cáfolt. „Ez a választás tele van nevetséges célozgatásokkal és gyanúsítgatásokkal, és ez csak egy újabb ilyen (gyanúsítgatás)” – idézte a Washington Post Robert Hughes szóvivőt, aki hozzátette még azt is, hogy Barrett volt az egyetlen olyan jelölt, aki nem szállt be a negatív kampányba.

Dél-Karolina választási történelme egyébként tele van ilyen és ehhez hasonló piszkos ügyekkel. 1978-ban például a későbbi republikánus kormányzó, Carroll Campbell a demokrata (és zsidó) Max Hellert azzal támadta be, hogy feltette a kérdést a választóknak: „Megszavaznátok egy olyan zsidót, aki nem hisz Jézus Krisztus Urunkban?” Később a 2000-es évek sem voltak mentesek a mocskolódástól, akkor állítólag az elnökjelöltségre hajtó George W. Bush emberei voltak azok, akik az előválasztási kampányban azt terjesztették John McCainről, hogy van egy törvénytelen fekete gyereke, és a templomokat végigtelefonálva sikeresen démonizálták a rivális politikust, aki aztán akkor alul is maradt Bush-sal szemben.

Nikki Haley-nek ugyanakkor a jelek szerint elég stabil a szavazóbázisa, ráadásul konzervatív oldalról olyan támogatókat tudhat maga mögött, mint Sarah Palin vagy Mitt Romney, aki a 2008-as elnökválasztáson egyszer már versenybe szállt (igaz, sikertelenül) a republikánus jelöltségért, és kósza hírek szerint 2012-ben is újra megpróbálkozik vele.

Addig is a dél-karolinai előválasztásra szegeződik az amerikaiak szeme (legalábbis azoké, akiket kicsit is érdekel a politika), és kedden elválik, hogy eredményes volt-e a Haley ellen indított negatív kampány, vagy könnyedén veszi az akadályt a mostani runoff-on.

És akkor a rend kedvéért, lássuk, mi lesz még kedden. Utah-ban a képviselői, a szenátori és a kormányzói helyért, illetve helyekért is megindul a versengés. Mississippiben a kettes számú körzetben a képviselői jelöltségért tartanak runoff-ot, miután a június elsejei előválasztáson a két első helyen végzett republikánus aspiráns egyaránt 34-34 százalékot zsebelt be. Észak-Karolinában képviselői és szenátusi forduló is várható: előbbit a nyolcas körzetben tartják, ahol szintén két republikánus jelölt közül kell dönteni, a szenátori jelöltségért pedig két demokratának kell ismét megmérkőznie egymással.