Made in America

As California goes, so goes the nation – tartja a mondás, amit valahogy úgy lehetne lefordítani, hogy amilyen irányba Kalifornia halad, arra tart az ország is. Az Egyesült Államok legnépesebb államában kedden – amellett, hogy eldőlt, novemberben kik induljanak a kormányzói és a kongresszusbeli helyekért – még egy fontos szavazás volt. És bár egyelőre csak Kaliforniát érinti, elemzők azonban már most azt feszegetik, hogy az új rendelkezésnek vajon lesz-e ennél messzebb menő hatása is. Olyan, ami az országos politikát is érintheti.

A 14-es indítvány (angolul Proposition 14), amelyet kedden a kaliforniai szavazók 54,2 százaléka támogatott, a mostani pártalapú előválasztások helyett ugyanis egy teljesen új rendszert vezetne be. Eszerint az összes párt összes jelöltje egyetlen nagy előválasztáson venne részt, és a két legtöbb szavazatot kapott aspiráns jutna tovább a nagy megmérettetésre (innen is ered a rendszer „top two” elnevezése).

Így azonban könnyen előfordulhat az is, hogy nem egy demokrata és egy republikánus jelölt mérkőzik majd meg a kormányzói, szenátori vagy képviselőházi helyekért (az elnökválasztások esetén az új szisztéma nem játszana), hanem akár két demokrata vagy két republikánus (vagy adott esetben más színezetű politikus, zöldpárti, teapárti, bármilyen, akár független is, bár ezen variációk esélye meglehetősen csekély).

Az indítvány elfogadtatása különösen Arnold Schwarzenegger mostani kormányzónak volt a szívügye – olyannyira, hogy miután kedden az előválasztáson leadta a szavazatát, a Twitteren még arra buzdított mindenkit, hogy szavazza meg a Prop 14-et.

Ő és az indítvány támogatói azzal érvelnek, hogy az új rendszer arra késztetné a jelölteket, hogy – mivel a szavazók sokkal szélesebb spektrumát kellene megszólítaniuk – a mérsékelt közép felé mozduljanak el. Emellett – szól az érvelés – az általuk javasolt „nyitott” előválasztási rendszerben több jelölt közül lehetne választani, ez pedig növelné a szavazási hajlandóságot, s így a részvételt is.

Az ellenzők azonban éppen attól félnek, hogy a kis pártok egy efféle össznépi előválasztáson labdába sem rúghatnak majd, nem csoda, ha a libertáriusok vagy a zöldpártiak nem is támogatták a kezdeményezést, mint ahogy a Béke és Szabadság Párt sem, amely „Kalifornia Feminista Szocialista Politikai Pártjaként” definiálja magát. Ez utóbbi egyébként éppen arra int, hogy a Prop 14 a „big business” befolyását fokozza majd, és olyan jelölteket juttat majd pozícióba, akik elsősorban az üzleti szféra érdekeit tartják szem előtt.

Ezek után nem meglepő az sem, hogy többen már most az indítvány alkotmányosságát firtatják (és nem csak a kicsi, hanem a két nagy párt részéről is). Mindenesetre, ha a kezdeményezést valóban megtámadják a bíróság előtt, akkor nagy eséllyel csúszni fog az új rendszer életbe léptetése, noha egyelőre úgy van, hogy a jövőre esedékes választásokat már ezen felállás szerint tartanák Kaliforniában.

Elemzésében a CBS News arra emlékeztet, hogy az államok közül Washington és Louisiana is valami egészen hasonlót alkalmaz már, ám országos szinten ezeknek az intézkedéseknek nem volt semmiféle radikális következményük. Nem tudni azonban, mi történik, ha az Egyesült Államok legnépesebb állama is erre az útra lép. Még az is lehet, hogy visszatekintve egyértelműen ez tűnik majd a keddi előválasztás legfontosabb voksolásának.