Made in America

Az Európai Parlament csütörtökön hosszú-hosszú hónapokon át tartó huzakodás, tárgyalás, egyezkedés, alkudozás után beadta a derekát, és jóváhagyta a SWIFT-egyezményt. A megállapodás célja nem más, mint hogy a terrorizmus, illetve annak finanszírozása elleni harc jegyében európai polgárok banki adatait adhassák át az Egyesült Államok hatóságainak.

Az EP persze nem adta olyan könnyen magát, februárban ugyanis egyszer már beintettek az amerikaiaknak, és leszavazták az akkori verziót. A parlamentereknek akkor az volt a legfőbb kifogásuk, hogy a tervezet nem garantálja az adatok megfelelő védelmét, emellett aránytalannak érezték a benne foglalt intézkedéseket is.

A képviselők többségénél ugyanakkor leginkább az vágta ki a biztosítékot, hogy az amerikaiak tömegesen kaptak volna adatokat, európai földön ezek megszűrésére ugyanis nem nagyon volt meg az infrastruktúra. Éppen ezért a most megszavazott verzió már kimondja, hogy az Európai Unió területén is létre kell hozni egy olyan rendszert, mint az amerikai TFTP. Ez utóbbit az Egyesült Államok még 2001-ben indította útjára, és a célja éppen az volt, hogy amennyire csak lehet, gátat vessenek a terrorista szervezetek, akciók finanszírozásának. Mindez csak azért érdekes, mert ha az európaiak is felállítják a maguk rendszerét, akkor az adatokat már helyben is ellenőrizni tudják, és csak azokat az infókat továbbítják, melyekre kimondottan terrorellenes célokból lehet szükségük az amerikaiaknak.

S hogy ez valóban így legyen, az európaiak újabb biztosítékként felhatalmazták az Europolt arra, hogy ezt rendszeresen ellenőrizze is. Az Europol embereinek tehát meg kell vizsgálniuk minden egyes adatkérelmet, egészen pontosan azt, hogy az adatokat valóban terrorizmusellenes célokkal kérték-e ki. Így a szervezetnek joga lesz az információs csapokat a lehető legkisebbre nyitni, sőt, ha úgy látja, hogy az USA olyan adatokhoz akar hozzáférni, amelyek a terror elleni harchoz nem feltétlenül szükségesek, akkor el is zárhatja azokat. Az európaiak aggályait csitítandó az adatok amerikai felhasználását még egy független megfigyelőkből álló csoport is nyomon követheti, arról nem is beszélve: ha valaki úgy érzi, jogtalanul használtak fel az adatait, visszaéltek az adataival, vagy az adatait hibásan rögzítették, ugyanolyan jogorvoslattal élhet, mint hasonló esetben egy amerikai állampolgár.

A fel nem használt adatokról egyébként az amerikaiaknak évente listát kell készíteniük, és öt éven belül meg kell semmisíteniük azokat. A megállapodás augusztus elsején lép hatályba, kezdetben csak ötéves időtartamra, ezt követően pedig évente meghosszabbítják majd.