Made in America

Ötvenöt éve nyitotta meg kapuit Kaliforniában Disneyland, amely jelenleg naponta közel 40 ezer látogatót fogad (ez éves szinten több mint 14 millió embert jelent). Walt Disney-t nem nagyon kell bemutatni: 1901-ben született Chicagóban, első nagy sikerét pedig a Steamboat Willie nevű filmecskével aratta 1928-ban, amelynek főszereplője, Mickey egér hamar közönségkedvenc lett. Ez volt egyébként az első hangos animációs film, Mickey hangját maga Disney kölcsönözte.

Az első egész estés rajzfilm a Hófehérke volt 1937-ben, amely óriási sikert aratott. Anyagilag is, hiszen egy összesítés szerint a legjövedelmezőbb filmek listáján a tizedik helyet foglalja el. Sokat elmond, hogy a Time a bemutató után hat nappal már címoldalra rakta Disney-t és a törpéket, a New York Times pedig kritikájában meleg köszönetet mondott a stúdiófőnöknek („Thank you very much, Mr. Disney”.)

A Hófehérkét gyors egymásutánban követte a többi klasszikus: 1940-ben a Pinokkió, 1941-ben a Dumbo, 1942-ben a Bambi. És a többi. A később Disneyland néven elhíresült létesítmény ötlete már az ötvenes évek elején felmerült, amelynek az eredeti tervek szerint nem csak szórakoztató, hanem oktató funkciója is lett volna.

A munkálatok végül 1954-ben kezdődtek Los Angelestől alig 25 mérföldnyire, a központ pedig 1955. július 17-én nyitotta meg a kapuit. Az első nap azonban rögtön egy óriási gikszerrel indult, mivel a meghívókat nagy számban hamisították, és több ezer – ennélfogva – hívatlan látogató özönlötte el a parkot.

1965-ben aztán egy sokkal méretesebb tematikus központ kiépítése kezdődött meg, ezúttal a floridai Orlando közelében. Disney azonban 1966-ban meghalt, így a létesítmény 1971-es megnyitását már nem élhette meg. (1998-ban egyébként a kaliforniait átkeresztelték Disneyland Parkká, épp azért, hogy ne keverjék össze a floridaival, amely a Walt Disney World Resort névre hallgat.)

Az elmúlt években a világ több pontján is nyílt Disneyland: 1983-ban például Tokióban, 1992-ben Marne-la-Vallee-ben (ez az úgynevezett EuroDisney), 2005-ben pedig Hongkongban.

A Disneyland népszerűségét jól mutatja, hogy 1959-es amerikai körútján Hruscsov is meg akarta látogatni a parkot, és eléggé pipa lett, amikor kiderült, hogy nem mehet. Az amerikaiak hivatalosan biztonsági okokra hivatkoztak, más források ugyanakkor tudni vélik, hogy az antikommunista Disney volt az, aki nem egyezett bele a vizitbe. Hogy mi volt az igazi ok, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni.

Hruscsov viszont nem is próbálta palástolni keserűségét.

„Talán kolerajárvány tört ki Disneylandben, vagy gengszterek foglalták el?” – fakadt ki még az Egyesült Államokban egy beszédében a kommunista pártfőtitkár. Akárhogy is, Hruscsov nagyon csalódott volt. Ő végül soha nem jutott el Disneylandbe.