Made in America

Amerikai idő szerint kedden délután 6:20-kor a texasi Huntsville-ben méreginjekcióval kivégezték Derrick Jacksont, aki még 1988-ban két houstoni operaénekest gyilkolt meg. A férfi nem kívánt élni az utolsó szó jogával, kivégzését a saját családtagjai mellett az áldozatok rokonai közül is végignézték ketten.

Ő volt a tizenötödik ember, akit Texas államban kivégeztek az idén. Itt egyébként jelenleg 337-en várnak a halálsoron, köztük tíz nő. 1976 óta egyébként az Egyesült Államokban 1220 embert végeztek ki, közülük a legtöbbet éppen Texasban, szám szerint 461 embert. A legközelebbi kivégzésre július 21-én kerül sor, Mississippiben – ha csak a gyilkosságért vádolt Joseph Daniel Burns az utolsó pillanatban nem kap mégis kegyelmet.

Mississippi államban játszódik John Grisham Siralomháza is (erről majd még egy későbbi posztban), amelyet a minap fejeztem be. Talán emiatt is kezdtem el kicsit jobban utánanézni, hogy ezen a téren mi is a helyzet az Egyesült Államokban.

Az ötven államból jelenleg harmincöt alkalmazza a legfőbb büntetést. (Az Amnesty Internationalnek van egy elég jó térképe erről.) A Death Penalty Information Center honlapja szerint Új-Mexikó 2009-ben törölte el a halálbüntetést, ám ez nem volt visszamenőleges hatályú, így ketten még mindig a halálsoron várakoznak.

A kivégzések mellett a közelmúltban az egyik legnagyobb hírverés Gaile Owens esete keltette: júliusban ugyanis Tennessee állam kormányzója, Phil Bredesen a halálbüntetést életfogytiglani börtönre változtatta. A nőt egyébként azzal vádolták, hogy 1986-ban egy bérgyilkost fogadott fel arra, hogy megölje a férjét.

A halálbüntetést támogató és ellenző szervezeteknek és honlapoknak egyébként se szeri, se száma, a pro és kontra érvek is jól ismertek. Mint ahogy az ezzel kapcsolatos kérdések is.

Valóban elrettentő hatású a halálbüntetés? A hozzátartozóknak valóban elégtételt jelent a bűnös kivégzése? A rendszernek valóban életben kell tartania még hosszú-hosszú évekig a halálra ítélteket? Jogában áll az államnak elvenni egy ember életét, legyen bármilyen bűnös is? A kegyetlenségre valóban kegyetlenség az egyetlen válasz?

Az igennel és nemmel válaszolók aránya is nyilván jelentős. Egy tavalyi Gallup-felmérésből egyébként az derül ki, hogy az amerikaiak 65 százaléka támogatja a halálbüntetést, igaz, ez a szám jócskán elmarad a 80 százalékos támogatói aránytól, amelyet 1994-ben mértek. A megkérdezettek 59 százaléka egyébként azon a véleményen volt, hogy az utóbbi öt évben ártatlan ember is a halálkamrába jutott.

A Gallup arra is felhívta a figyelmet: ha a megkérdezetteknek a halálbüntetéssel szemben egy alternatív büntetési formát, például az életfogytiglani börtönbüntetést is „felajánlották” (ahol nem lehetséges, hogy az elítélt kegyelemben részesüljön), akkor – egy 2006-os felmérés szerint legalábbis – az amerikaiak 48 százaléka az utóbbi opció mellett tette le a voksát, és csak 47 százalék tartott ki a halálbüntetés mellett.

UPDATE: Szerda este méreginjekcióval kivégezték Joseph Daniel Burnst, aki 1994-ben egy rablótámadásban megölt egy embert, végül 1996-ban ítélték el. Mississippiben az idei évben ez már a harmadik kivégzés volt.